Kényszer pihenő

Elkezdődött a tanév, gondoltam mennyi szabadidőm lessz ha már a pici leánkám is óvodás lessz , talán még unatkozni is fogok. Na ja .  Hat hete tart az én fene nagy szabadságom.Épp túl vagyunk egy cérna giliszta fertőzésen (randa egy jószág)igazi nagycsaládos módra, tehát sikerűlt beszerezni mindenkinek belőle a gondos fertőtlenítés ellenére. Minden domesztoszban úszik, a 8 kilós mosó gép nonsztopp dolgozik ,persze minden adag 60 fokon. Máris egy újabb kedves látogató érkezett. Timi lányom egy herpesz vírust ültetett a szájába.  Mivel ez is igencsak fertőző , kezdünk mindent előlről, ha lehet még gondosabban, hiszen újszopis a drága és amihez a szopis ujjával hozzá ér az már szerintem nem százas. Szegénykémnek nagy fájdalmai vannak, a nyelvén hatalmas a seb , enni se igen tud. a Dr néni szerint 6-14 nap alatt magától gyógyul, gyógyi erre nincs. Mi mindenre jó a közösség. Na de fel a fejjel reméljük ezzel vége és nyugodtan alkothatok , hisz hol van még karácsony.

Azért most is loptam kis időt és kedves kis manócskákat állítottam őrnek az ablakba.
Egyenlőre még az őszi terméseket őrzik az ablakon bekukucskáló napsütésbe, de nemsokára Télapót lesik majd innem a jó meleg szobából.

Timcsi lányom az oviban egyik kis társánál pónit látott( még mielőtt beteg lett) és azonnal elkezdte: "mostjöktöndeazonnalvegyünkegypónit." Kb két napon keresztül megállíthatatlanúl ezt darálta. Eddig bírtam . Vartam egyet , na jó nem olyan Ysk-s csodát amit láttunk de azért hasonlít egy lóra. Aztán még egyet ,hogy gyereke is legyen. Nálunk még az építő kockának is  gyereke van , nehogy má a póninak ne legyen. Azóta elválaszthatatlanok, reméljük ők megússzák a herpesz vírust.