2013. június 26., szerda

Nagygazdák lettünk!

Igen csak rég írtam kis blogomba. Ennek az oka , hogy igen meg szaporodtak a teendőink. Egyre többen jönnek, jövünk rá arra , hogy  a boltok színes kínálata egy látszat jólét. Nem kell az állatokkal kínlódni, a kiskerttel bíbelődni hiszen ha akarjuk egész évben vehetünk akár paradicsomot akár uborkát, bármit amit megkívánunk, ráadásul milyen gyönyörűt. Akkora almát én még életemben nem láttam fán amekorrát egyik másik zöldségesben kapni. A gyerek csak háromszorra tudná megenni. Vajon mitől ilyen szépek ezek a termékek? A gyönyörű sárga csirke hús kukoricától sárgállik mint nagyanyáink idején? Nem hiszem. Egyre többen szeretnénk megtudni mit is eszünk. Miért kell ízfokozókkal felturbózni azt az ételt amiben minden benne van ami kell bele? Valószínűleg azért mert nincs benne. Újabban megnézem a termékek összetevőit. Az olcsóbb szalámikban, amik egyébként nem  is olcsók, van bőrpép, zselatin, és egy csomó anyag, csak épp amire várnánk, a hús, na az hiányzik belőle. Ezért úgy gondoltuk feladjuk ezt a látszat kényelmet és megpróbáljuk legalább egy részét elő állítani annak amit  meg ennénk. Ha tehetem a kenyeret is magam sütöm.
 Ennek hatására az élőlények száma megszaporodott kis telkünkön. Vannak szagosak, hát igen , ez is hozzá tartozik a dologhoz,
Jó kis tejelő kecskék lesznek belőlük. Számszerint ketten vannak, Bátor Rozi ,Ő van hátul,  úgy megijed minden hírtelen mozdulattól, hogy ha nem lenne kikötve, szempillantás alatt a harmadik szomszédban lenne , hiszen könnyedén ugorja át a kerítést is, neki ez nem akadály. Nekünk viszont gond! Nem is kicsi. Ha nem látják egymást  olyan óbégatást rendeznek , hogy még! Szende Rozi, aki jóval kezesebb kecske lány, Ő van elől, minden bizonnyal meg lehet majd fejni, hogy a tesójával mi lessz azt még nem tudjuk. Ha rossz lessz, megy a bográcsba, ezzel szoktuk fenyegetni , de láthatóan nem nagyon hatja meg. Vagy azt nem tudja mi az a rossz, vagy a bogrács szót nem érti.
Egyenlőre 4 hónaposak és a hozzánk szokás annyiban nyilvánul meg , ha meghalják a hangom éktelen mekegésbe kezdenek, Ez igen megtisztelő, Én vagyok a KAJA. Reméljük jövőre nem kell tejet vennünk( csak a férjemnek , neki a tej csak dobozból jöhet) Már sajtot is próbálgattam készíteni. Mind elfogyott ,ez jelzi nem vagyok ügyetlen,  bár van hova fejlődni.)
Ők a kevésbé szagosak.
 Amik eléggé szaglanak, azok a csirkék.  (70-en vannak). Bár ezt a tulajdonságukat nem sokáig fogják megtartani, ugyanis nemsokára igen melegük lessz, akkor ledobják a ruhájukat és beugrálnak a fagyasztóba
 szépen egymás után. Egy pár kivételével. Ők lesznek a jövő nemzedék anyja és apja.
Addíg viszont besegítenek a letojt tyúkok a napi tojás éhségünk enyhítésére

A  hangtalan és szagtalanok a kert egy másik felét foglalják el.
Ugyan igen kicsi rész jutott számukra, igencsak össze kell húzzák magukat, de jószomszéd módjára szépen megférnek egymás melett. A hét végén a rántott csirke mellé cukkínit is készíthetek. Petrezselymes újkrumpi már a múlt héten ott kelette magát az asztalon a borsó leves után Azért készültek babák is


40 üveg magozott meggy befőtt és 12 üveg dzemm magja is csírátlanodik. remélem az idei télen nem lessz hiány meggy Magdikból.

                                                                                                              

2013. február 26., kedd

Húsvétra


Már januárban elkezdtem gondolkodni mit is lehetne készíteni húsvétra. Rég kiszerettem volna próbálni a festett arcot a babáimnál. Ezek a nyuszikák születtek mostanság. Na jó, az egyik nyuszika kicsit régebben született.