Altató babák.

Legujjabb  babáimnak a tömő flíz mellé levendulát töltöttem, ezért kellemesen nyugtatnak, altatnak.

Ágyunk lett!!!

Ez a történet arról szól hogyan lett meg házaséletünk első ágya.
Közös életünket (eltekintve két kihúzható gyerekheverőtől) Ágy nélkül csak egy matraccal kezdtük.
Hihetetlenűl praktikus, főleg ha az embernek több csemetéje is van, szépen sorjában egymás után. Miután újszülött gyermekünk természetesen velünk alszik, hogy éjszaka ne kelljen teljesen felébredni az etetéshez. A többiekben is felébred a vágy az anyu után.
Ilyenkor előfordul, hogy az ember valamikor az éjszaka közepén arra ébred,  fejtől , lábtól, mindenfelől gyerek veszi körűl. Ez nagyon kedves, de fölöttébb kényelmetlen. Már csak azért is mert szűk 10 cm-en kellene elférni, ami ugye nem kimondottan pihentetető. Na itt jön be a MATRAC fontossága. Hiszen alig kell magunkhoz térni ahoz , hogy csendesen arrébb( le) csusszanjunk a (kényelmes??) padlóra és már durmolhatunk is tovább.
Hát ez az idő kezd elmúlni. A gyerekek nőnek és egyre kevesebbszer fordul elő az éjszakai tumultus.
Már többszőr gondoltunk rá KELLENE EGY ÁGY. Arra gondoltam, szabassunk le bútorlapot és extra ügyes férjecském alkosson egyet. Neki mondjuk nem nagyon tetszett az ötlet, mondván nehéz és idő igényes munka, és nem is olyan szép. Aztén megnéztünk egyet, kettőt , de egyik ezért nem tetszett , másik meg azért.Le tettünk AZÁGYRÓL.
Miután nagyobbik lánkám szobája igen csak picurka, csecsemő szobának készült, és egy csecsemőnek nem kell nagy hely. Mindíg az aktuális baba kapta, na nem mintha sokat tartózkodott volna benne , például Tomika már elmúlt 2 hónapos amikor elősszőr aludt ott kb 10 percet.
Szóval ez a szoba nem túl nagy. Jelenleg csak Andi ruhái és babái foglalják el. Aludni még a közös gyerek szobát használja, de talán közel az idő, hogy egyedűl térjen nyugovóra, és neki is kellene egy ágy. Valami galériásra gondoltunk. El is indultunk , hogy egy neves bútor forgalmazó áruházban rá leljünk a megfelelőre. Sétáltunk egy órát, sétáltunk két órát (jól el is tévedtünk, nem találtuk a kijáratot) és már majdnem feladtuk. Láttunk csodákat , csak tátottuk a szánkat , hogy milyen praktikusan be lehet rendezni még a legkissebb otthont is, (feltéve ha jó sok pénzünk van).
És akkor , ott megláttuk !! A gyönyörűséget, a praktikust, a megfizethetőt(?)
Ez kell nekünk! Egy szépséges romantikus, kanapé ágy  naaagy fiókokkal. Igaz,hogy volt ott egy nem kevésbé szép, naaagy fiókos, ami ráadásul még olcsóbb is volt de hát emez ÖSSZECSUKHATÓ!
Megvettük, hazavittük.Aztán elkezdtük összeszerelni. Ami ugye nem nagy kunszt.
Legó felnőtteknek. Ripsz - ropsz , ide csavarok , oda tiplizek és kész is van.
Forgattuk előröl , hátulról  az útmutatót. Majd két óra múlva eltettük a dolgot másnapra és bevonszoltuk a kanapé alkotó elemei közé régi matracunk.
Másnap újra elő vettük a dolgot, na nehogymá egy kész ágy ilyen bonyolult legyen.

 4 óra munka után itt tartunk.

Fordtva szereltem fel a vasakat,

                                                                                                                                                                                  

Ujjabb 1 óra után rájövők , ezt is.

Ez ugye , így sem jó! Egy üres szobában , ahol csak én vagyok, hova a manóba tűnnek el a csavarok azt nem lehet tudni, de már pontossan 6 db nincs meg, ami pedig nagyon fontos lenne.
Összesen 6 óra szerelés, bontás , szerelés után KÉSZVANAZÁGY!!

Enyit a gyorsan összeszerelhető egyszerű ágyról.

Már csak a fiókjai hiányoznak és annak a csavarjai.  Meg két belevaló matrac , hogy összecsukható legyen , mert ez a jelenlegivel nem működik.Lehet ,hogy mégiscsak a másikat kellett volna megvenni?

Vagy egyszerűbb lett volna az eredeti elgondolásom a leszabott bútor lappal?

Levendula tündérek és barátaik.

Kedves újdonságaim.

Mostanában ezekkel múlattam a szabadidőm.


Gyapjú babáim.



Ezek a babák a legujjabb kedvenceim. lábuk nincs, a testük rizzsel és levendulával töltött, így mikróba megmelegítve kellemes nyugtató hatású tente babák lehetnek.

Cica pár.



Ezek a manók gyapjúval töltöttek és plüss a ruhájuk.



Baleset(ek)

Úgy gondolom a gyerekeket ért balesetek nagyrésze a felnőttek figyelmetlensége ( hanyagsága) miatt  következik be. Így történhetett ez most is. Pár éve vásároltunk egy trambulint. Nagy siker volt, szuperül átmozgatta még a leg ficánkolóbb csemetém is. Télire sem szedtük szét (nehéz is lett volna) még kabátban is ugráltak rajta. Sajnos a fém részeknek ez nem tett túl jót. Az egyik oldal hálót tartó fém cső meggyengült és egy belekapaszkodásnál szomorú sorsrsa jutott, tőből kitörött. Vagyis csak gondoltuk, hogy tőből. Sajnos nem vizsgáltuk meg alaposan, így történhetett meg A BALESET.

Ugyan ugrálni nem volt szabad már a trambulinon, de azt nem mondtuk, hogy át ugrani sem szabad(az átméröje 3,5 méter) vagyis nem is gondoltunk rá. Fogócskázás közben Balázs fiam át szeretett volna kerülni az ugráló túloldalára. Csakhogy a túlfélen a letört cső egy fél centis ottmaradt darabkája fogadta. Egy óra múltán 11 öltéssel lett gazdagabb a ball lábán. Most már gyógyuló félben van.
Szóval úgy gondolom, hogy ha mi szülők, figyelmesebbek lettünk volna, ez a baj nem történhetett volna meg.
DE, egy héttel ezelőtt a reggel álmosságában véletlenűl ráléptem egy ott felejtett kisautóra a nappali közepén. Kicsit (nagyon) fájt de nem foglalkoztam vele, majd elkezdett  feldagadni, egy héttel később már akkorára dagadt , hogy nem tudok cipőt húzni. Most én bicegtem a sebészetre.  Ott megnyugtattak eltörve ugyan nincs, de erős zúzódás következtében bevérzett ezért dagad.  2- 3 hét míg meggyógyúl. Felpolcolás, jegelés. Tegnap még tudtam nyomni a varró gép pedálját, ma már azt sem. Most is én voltam a hibás? Hát ki más!

Ujdonságaim, avagy hosszú halgatásom okai

Szülinap.

 Szülinapok terén mozgalmasan indúl az év  eddíg már 5 gyermekünk szülinapját ünnepelhettük.
Sorban : János
               Renáta
               Anita
               Tímea
               Andrea
Beszéljenek a képek.